page header

Cég (kötelezett) vagyok – cégek által feltett gyakori kérdések

Amennyiben Ön a Panasztörvény alapján bejelentések fogadására és kivizsgálására köteles, vagy ilyen rendszert kíván bevezetni vállalkozásában, az alábbi tudnivalók hasznos támpontként szolgálhatnak a megfelelő szolgáltatás kiválasztásában:

1. Kikre nézve állapít meg kötelezettséget a Panasztörvény?

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény az állami, valamint helyi önkormányzati szervekre, emellett a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál írja elő kötelezően panaszok, valamint közérdekű bejelentések elintézését.

2. Mikortól lép hatályba a szabályozás?

A szabályozás 2023. július 24.-én lépett hatályba a 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozások tekintetében. Az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások tekintetében a törvény 2023. december 17-én lép hatályba.

2. Hogyan lehet működtetni belső visszaélés-bejelentési rendszert?

A panaszbejelentés a törvény alapján írásban vagy szóban történhet meg. Erre tekintettel a foglalkoztató fenntarthat belső visszaélés-bejelentési rendszert, valamint ezt külső közreműködők részére is kiszervezheti.

Versenytársainktól eltérően cégünk egy olyan kompakt megoldást biztosít, amely magában foglalja a belső visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését, a bejelentővédelmi kötelezettségek teljesítését, valamint a bejelentések kivizsgálását bejelentővédelmi ügyvéd bevonásával. Az általunk kialakított rendszer, mint egy automatikusan beépülő modul ügyfelünk saját weboldaláról közvetlenül válik elérhetővé a bejelentők számára, emellett pedig biztosítjuk a telefonos bejelentés lehetőségét az oldalon feltüntetett telefonszámon.

3. Ki bízható meg a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése történhet a foglalkoztató által, amennyiben van olyan szerv / erre kijelölt személy, aki a bejelentések elintézését pártatlanul tudja elvégezni. Tekintettel arra, hogy ezen feladat elvégzése belső szervezetbe történő integrálással előre nem kiszámítható költségekkel járna, így a törvény lehetővé teszi ezen feladat kiszervezését külső szerv vagy bejelentővédelmi ügyvéd részére.

Cégünk nem csupán a belső visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetését és biztosítását ajánlja, hanem a bejelentés megtételétől az ügy lezárásáig részt vesz a törvényi kötelezettségek teljesítésében. Így nem csupán a bejelentési rendszert, hanem a vizsgálat lefolytatását, valamint a bejelentővédelmi kötelezettségeket is a szerződés ideje alatt ellátjuk.

4. Mennyi idő alatt szükséges kivizsgálni a bejelentéseket?

A bejelentés kivizsgálására - főszabály szerint - annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha ez a 30 nap nem lenne elegendő a vizsgálat lefolytatására, a bejelentő írásos tájékoztatása mellett lehetőség van annak meghosszabbítására. A határidő így sem terjeszkedhet a beérkezéstől számított 3 hónapon túlra.

5. Kik tehetnek bejelentést?

Bejelentést tehet:

  • a vállalkozás által bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott személy (tehát nem csupán a munkavállaló, hanem más foglalkoztatási jogviszonyban álló személy is például megbízott, alvállalkozó);
  • az a személy, aki korábban jogviszonyban állt a vállalkozással (volt munkavállaló és olyan foglalkoztatott, akivel a jogviszony már megszűnt);
  • az a személy, aki vállalkozással jogviszony létesítésére vonatkozó eljárást kezdett (például, akit állásinterjú keretei között meghallgattak);
  • egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetve az, aki más szerződéses kapcsolatban áll a vállalkozással (például beszállító, alvállalkozó);
  • tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, az ügyvezető, ügyviteli, illetve felügyelő testülethez tartozó személy (az is, aki nem ügyvezető tag);
  • aki szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító vagy megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
  • vállalkozásnál egyéb tevékenységet végző személy (például önkéntes vagy gyakornok).

6. Mire tekintettel tehető bejelentés?

A bejelentés tárgya lehet valamilyen jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekmény, mulasztás, valamint érdeksérelem egyaránt. Nem szükségszerű, hogy a bejelentő a bejelentett körülményt a munkavégzése, feladatellátása során észlelje, azt észlelheti azon kívül a vállalkozással összefüggésben.

7. A bejelentés részben vagy egészbeni kivizsgálására megbízható külső fél?

Belső visszaélés-bejelentési rendszer fenntartása, valamint a bejelentések kivizsgálása a törvényben meghatározott vállalkozások számára kötelező. Az 50 és 249 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások ennek a feltételnek egyénileg vagy egymással társulva is eleget tehetnek.

A panaszkezelés történhet a vállalkozáson belül kinevezett személlyel / létrehozott szervvel, amely személy / szerv pártatlan eljárása biztosítja a bejelentések hatékony kivizsgálását. Tekintettel azonban arra, hogy kisebb vállalkozások számára ezt előre meg nem határozható mértékű kiadásokat eredményezne, a törvény lehetővé teszi külső szerv / bejelentővédelmi ügyvéd megbízását ennek ellátása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a külső szerv / bejelentővédelmi ügyvéd nem csupán fogadja a bejelentéseket, vagy üzemelteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert, hanem azokat részben vagy egészben ki is vizsgálhatja, amely vizsgálat eredményéről mind a bejelentőt, mind a vállalkozást írásban tájékoztatja.

Cégünk a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésén túl biztosítja ügyfeleinek a bejelentések teljeskörű kivizsgálását oly módon, hogy a vizsgálat lefolytatására bejelentővédelmi ügyvédet vesz igénybe. Ezáltal ügyfeleinknek nem szükséges a vizsgálat lefolytatására külön bejelentővédelmi ügyvédet megbíznia, hiszen cégünk az egész folyamat során közreműködik a törvényben meghatározottak teljesítésében.

8. Milyen szabályok vonatkoznak a bejelentővédelmi ügyvédre?

Bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható a bejelentések becsatornázásával, valamint azok részben vagy egészben történő kivizsgálásával, mindennek alapvető feltétele az ügyben való pártatlanság. Emellett a bejelentővédelmi ügyvéd nem állhat a vállalkozással, amellyel megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy állt a szerződés megkötését megelőző 5 évben.

A bejelentővédelmi ügyvéd a tevékenysége keretén belül:

  • fogadja a bejelentéseket,
  • jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentéssel kapcsolatban,
  • kapcsolatot tart a bejelentővel: ennek keretén belül tájékoztatást adhat és felvilágosítást kérhet,
  • közreműködhet a vizsgálat lefolytatásában,
  • a bejelentőt kérés esetén tájékoztatja a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, a vizsgálat eredményéről, megtett intézkedésekről, valamint a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.

9. Mely bejelentőt illeti meg a bejelentővédelem?

A törvény előírja, hogy a bejelentő védelemben részesül abban az esetben, ha a bejelentett információk, körülmények a törvény mellékleteiben felsorolt európai uniós aktusok, valamint az azok végrehajtását célzó magyar jogszabályok hatálya alá tartoznak, vagy a bejelentő alapos okkal feltételezte, hogy az információk ilyen szabály hatálya alátartoznak. Ilyen szabályok körébe sorolja a törvény a közbeszerzési eljárásokat, pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályokat.

10. Mikor nem illeti meg védelem a bejelentőt?

A törvényben meghatározott bejelentővédelem nem illeti meg a bejelentőt, ha bejelentő:

  • a bejelentéssel összefüggésben a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
  • orvosi titokra, ügyvédi titokra vonatkozó szabályokat megszegi,
  • egyházi személy vagy vallási vezetővel kapcsolatos titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
  • bírói ítélkezéssel kapcsolatban törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
  • egyes rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának tagjaként ezen szervekre irányadó szabályokat megszegi.

11. Milyen bejelentővédelmi eszközöket határoz meg a törvény?

A bejelentőt megilleti a védelem minden olyan hátrányos intézkedéssel szemben, amelyet a bejelentésre tekintettel alkalmaz ellene a foglalkoztató, ideértve többek között a csoportos létszámcsökkentést, felmondást, lefokozást. Emellett a bejelentés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban is több szabályt határoz meg a törvény. Ezek a bejelentővédelmi eszközök abban az esetben védik a bejelentőt, amennyiben a bejelentés a Törvény mellékleteiben meghatározott európai uniós jogi aktusok, vagy azok végrehajtására szolgáló magyar jogszabályok hatálya alá tartozik. Ilyen területként kerül megjelölésre többek között a környezetvédelem, közbeszerzési eljárások, pénzügyi szolgáltatások.

Cégünk nem csupán a bejelentések kivizsgálását, valamint a bejelentési rendszer üzemeltetését látja el, hanem egyúttal azt is vizsgálja az ügy elintézése során, hogy a bejelentőt megilleti-e a törvényben meghatározott védelem.