page header

Tárhely bejelentés, mi is ez az egész?

1. A SZABÁLYOZÁSSAL ÉRINTETTEK KÖRE, AZAZ KIK A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK?

Ábra 1.

A közvetítő szolgáltató vállalja különböző információk:

  • továbbítását,
  • hozzáférhetőségének biztosítását,
  • tárolását.

2. MILYEN SZABÁLYOK VONATKOZNAK A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓKRA?

2024 februárjától új korszak köszönt be a közvetítő szolgáltatók (mint például: webhosting szolgáltatók, felhőszolgáltatók) működésében, ugyanis a régi szabályozást felváltja egy új, az Európai Unió által meghatározott szabályrendszer, amely segíti az interneten megjelenő jogellenes tartalmakkal szembeni küzdelmet.

A közvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi szabályokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (röviden: Eker. tv.) tartalmazta. Ennek a közvetítő szolgáltatások és azok felelősségére vonatkozó szabályait váltja fel 2024. év elejétől a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (röviden: DSA), amely sokkal szigorúbb felelősségi szabályokat és azok megsértése esetén egy szankciórendszert vezet be.

Mik a lényeges különbségek a közvetítő szolgáltatókat érintő régi és új szabályok között:

Régi szabályozásÚj szabályozás
A megjelenített tartalmakért felelős a közvetítő szolgáltató? Csak szűk körbenIgen, amennyiben a tudomására jut, hogy jogellenes a tartalom
Kötelező bejelentési rendszer működtetése annak érdekében, hogy harmadik személyek bejelentést tudjanak tenni?
Kell tájékoztatni a hatóságokat bűncselekmény gyanújának észlelése esetén?
Szükséges indokolni a tartalommoderálással kapcsolatos döntéseket?
Érheti a közvetítő szolgáltatót hátrány, ha a tartalommoderálási kötelezettségeket nem teljesíti?

Ezek alapján 2024-től a közvetítő szolgáltatóknak:

  • biztosítaniuk kell egy elektronikus bejelentési rendszert, ahol harmadik személyek tehetnek bejelentést a megjelenített, tárolt tartalmakkal kapcsolatban,
  • a bejelentett tartalmakat meg kell vizsgálniuk, és azok jogellenességével kapcsolatban döntést kell hozniuk,
  • a jogellenes tartalomról hozott döntést indokolniuk kell,
  • bűncselekmény gyanúja esetén az illetékes hatóságot tájékoztatniuk kell,
  • biztosítaniuk kell a döntéssel összefüggő belső panaszkezelési rendszert,
  • mindezen új szabályrendszerhez kell igazítaniuk a korábbi és a jövőbeli ügyfelekkel kötött / kötendő szerződések feltételeit.

3. A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ, AZ ÜGYFÉL ÉS A HARMADIK SZEMÉLYEK KAPCSOLATAI.

A közvetítő szolgáltatók és ügyfeleik közötti viszonyok a régi szabályok szerint:

Ábra 2.

A közvetítő szolgáltatók, ügyfeleik, valamint harmadik személyek kapcsolata az új szabályok szerint:

Ábra 3.

4. MIBEN MÁS AZ ÁLTALUNK KÍNÁLT BEJELENTÉSI RENDSZER?

A bejelentési rendszernek az új szabályozás szerint:

  • mindenki számára elérhetőnek kell lennie,
  • elektronikus úton történő bejelentéseket kell lehetővé tennie,
  • meg kell könnyítenie, hogy harmadik személy pontos és indokolt bejelentést tudjon tenni.

Így az általunk kínált bejelentési rendszer:

  • lehetővé teszi, hogy a bejelentő kellően részletesen elmagyarázhassa, hogy szerinte miért jogellenes a bejelentett tartalom,
  • lehetővé teszi, hogy a megjelölt tartalom helye egyértelműen beazonosítható legyen (ezt akár URL cím megadásával, akár további információk, mint a tartalom típusa és a tárhelyszolgáltatás típusának megadásával)
  • lehetővé teszi, hogy a bejelentő a nevét és az e-mail címét megadhassa,
  • tartalmaz egy nyilatkozatot, amelyben a bejelentő megerősíti, hogy jóhiszeműen járt el, valamint az általa megadott információk pontosak és hiánytalanok.

MIT TESZÜNK, HA A BEJELENTETT TARTALOM VALÓBAN JOGELLENES?

INDOKOLÁSI KÖTELEZETTSÉGÜNK VAN (NEKÜNK A SZOLGÁLTATÓ FELÉ, A SZOLGÁLTATÓNAK A SAJÁT ÜGYFELE FELÉ):

Amennyiben közvetítő szolgáltató elfogadja a javaslatunkat a tartalommoderálással kapcsolatban és végrehajtja azt (az általa tárolt vagy hozzáférhetővé tett információval kapcsolatban), úgy javaslatunk alapján erről egyértelmű és konkrét indokolást szükséges adnia ügyfelének.

Az indokolási kötelezettséggel kapcsolatos feltételek:

Amit tehet a közvetítő szolgáltató a jogellenes tartalom moderálása érdekében:
  • Információk láthatóságának korlátozása
  • Pénzkifizetések felfüggesztése, megszüntetése és egyéb korlátozása,
  • Szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges felfüggesztése vagy megszüntetése,
  • Az ügyfél fiókjának megszüntetése
Indokolás kötelező tartalmi elemei:
  • Tájékoztatás a kiszabott szankciókról
  • Tájékoztatás arról, hogy a szolgáltató milyen tényeket vett figyelembe a döntéshozatal során
  • Tájékoztatás arról, hogy használt-e automatizált döntéshozatalt
  • A jogellenesség magyarázata (jogalap)
  • Tájékoztatás arról, hogy a tartalom a szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésbe ütközik
  • Tájékoztatás az ügyfél által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről

A fentieket a szolgáltató cégünk javaslata alapján, a szolgáltató ügyfele felé egyértelműen és világosan kommunikálva hajtja végre.

MIT TESZÜNK, HA BŰNCSELEKMÉNY GYANÚJA MERÜL FEL A TÁROLT, TOVÁBBÍTOTT VAGY HOZZÁFÉRHETŐVÉ TETT TARTALOMMAL KAPCSOLATBAN?

BŰNCSELEKMÉNY GYANÚJÁNAK BEJELENTÉSE:

A közvetítő szolgáltató cégünk bejelentési rendszerén keresztül szerezhet tudomást a jogellenes tartalommal megvalósított bűncselekményről.

Amennyiben a közvetítő szolgáltató tudomást szerez arról, hogy az általa tárolt, továbbított vagy hozzáférhetővé tett információ valamilyen bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódik, úgy köteles erről az érintett tagállam hatóságait tájékoztatni és a releváns információkat átadni.

Természetesen ennek érdekében az általunk továbbított javaslat tartalmazza a hatóságok irányában a bűncselekmény bejelentését, illetve a bejelentést ebben az esetben mi magunk is megtesszük a szolgáltató választása szerint.

5. MI TÖRTÉNIK, HA EZEKET A SZABÁLYOKAT A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ NEM TARTJA BE?

A közvetítő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok talán legfontosabb újítása az, hogy amennyiben teljesítik a fent kifejtett kötelezettségeket, úgy a felügyeletet ellátó szerv (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) szankciókat szabhat ki.

Az alkalmazható szankciók legmagasabb formája a

PÉNZBÍRSÁG, melynek maximális összege az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmának 6%-a. A pénzbírság, vagy más a tagállam által meghatározott szankciók kiszabása a digitális szolgáltatási koordinátorok hatáskörébe tartozik.

MI TÖRTÉNIK, HA AZ ÜGYFÉL NEM FOGADJA EL A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓ DÖNTÉSÉT?

Belső panaszkezelési rendszer (ezt biztosítjuk szolgáltató ügyfeleinknek):

  • A közvetítő szolgáltató kötelessége, hogy a döntést követő 6 hónapig elérhetővé tesz az ügyfele számára egy belső panaszkezelési rendszert. Ez elérhető, bármelyik termékünk választása esetén.
  • A belső panaszkezelési rendszer lehetővé teszi, hogy a döntéssel érintett személy (azaz az ügyfél) elektronikus úton, ingyenesen tegyen panaszt a reá vonatkozó döntéssel szemben. A rendszernek könnyen hozzáférhetőnek, felhasználóbarátnak kell lennie annak érdekében, hogy lehetővé tegye a kellően pontos és megfelelően indokolt panaszok fogadását.
  • A közvetítő szolgáltató nevében, a közvetítő szolgáltatóval együttműködve időben, kellő gondossággal, megkülönböztetésmentesen és pártatlanul bíráljuk el a panaszt. A döntést a szolgáltató hozza meg javaslatunk alapján.
  • A meghozott döntésnek két kimenetele lehet:
    • [1] A korábban moderált tartalom nem volt jogellenes, ezért intézkedik a korábbi döntésének visszavonásáról, valamint, ha ezzel kárt okozott kártérítésre is kötelezhető.
    • [2] A korábban moderált tartalom jogellenes volt, ezért fenntartja a döntését.

Peren kívüli vitarendezés:

  • Amennyiben a belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerül feloldani a jogvitát, úgy a közvetítő szolgáltató döntésével érintettek jogosultak kiválasztani egy peren kívüli vitarendezési testületet.
  • A peren kívüli vitarendezés nem érinti a bírói út igénybevételének lehetőségét.
  • A közvetítő szolgáltató abban az esetben tagadhatja meg a peren kívüli vitarendezési testülettel való együttműködést, amennyiben az érintett jogellenes tartalommal kapcsolatban már született döntés.
  • A peren kívüli vitarendezési testület az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának (NMHH elnöke) tanúsításával, legfeljebb ötéves, megújítható időszakban működik.

Peres út:

  • A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az ügyfélnek továbbra is lehetősége van arra, hogy bírói utat vegyen igénybe a döntéssel szemben, ám ez - lehetőség szerint - a fent említett jogorvoslatok biztosításával elkerülhető lesz.